A híres szobakutyák között számon tartanak néhány mopszot is, most róluk lesz szó. Elsőként említhetjük Pompeyt, Orániai (Hallgatag) Vilmos kutyáját. 1572-ben Hermigny-nél a holland-spanyol háború alatt a spanyolok rajtaütöttek a holland táboron. Vilmos Pompey nevű mopsza, mielőtt bárki is észrevette volna a támadást, ugatni kezdett. Először csak bökdöste gazdáját, majd a nagyobb nyomaték kedvéért az arcára ugrott, hogy figyelmeztesse a közeledő veszélyre. A hollandok így megmenekültek a spanyol fogságtól. Pompey-t az egész országban hősként tisztelték, és az orániai uralkodóház szimbólumává vált.

Hallgatag Vilmos unokája, III. Vilmos is nagyon kedvelte a mopszokat. Amikor feleségével partra szállt Torbaynél, hogy Anglia királyává koronázzák, kíséretének tagja volt jónéhány mopsz is, és innentől kezdve ez a fajta az uralkodók körében generációkon keresztül rendkívül divatos volt.

1790-re a mopszok már Franciaországban is igen népszerűvé váltak. Josephine, Napóleon felesége Fortune nevű mopszát használta arra, hogy titkos üzeneteket juttasson el férjének, akit Les Carmes-ban tartottak fogva. Josephine Fortune nyakörve alá rejtette az üzeneteket. Fortune kis termetéhez képest meglehetősen lobbanékony alkat volt: a nászéjszakájára igyekvő Napóleont lábon harapta.

Pompey és Fortune ugyan nem kaptak szobrot az utókortól, de William Hogarth 18. századi angol festőt mopszának társaságában öntötték bronzba a londoni Chiswick High Roadon. A Trump névre hallgató eb látható Hogarth híres önarcképén is, melyet a Tate Galleryben őriznek. Érdekes megfigyelni, hogy ebben a korban még nyúlánkabb termetűek voltak a mopszok, de a jellegzetes bohóc arcberendezés már itt is felismerhető.